* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 33.6 KB | |
| 2008-05-07 09:36:51 | |
 | |||||||
Nyilvános  817 | 2806 | Rövid leírás | Teljes leírás (3.37 KB) | Liszó - Ki kicsoda Zala megyében 1996 408old. A részlet a következő könyvből származik: Cím: Ki kicsoda Zala megyében? Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.) Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.] Kiadás jelzés: 1996 Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996] ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"] Szakjelzet: 920 Cutter: K 45 Nyelv: magyar Oldalszám: 806 p. Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: LISZÓ Liszó Zala megye déli szegletében található, Nagykanizsa egyik peremközsége. A település első említése 1296-ban: Lyzou. Szláv eredetű helységnév, megtalálhatjuk a szerb-horvátban (Liso, ejtsd Liszó), a csehben (Lvsov), az oroszban (Lüszo) is. Közszói jelentése: lapos, tar. A régi falu a törökdúlás idején teljesen elpusztult. Az új községet 1718-19-ben alapították Vas megyei vend telepesek. A törpebirtokok és a 15- 30 holdas gazdaságok a jobbágyfelszabadítás után, a XIX. században alakultak ki. Az állattenyésztés és a gabonatermesztés mellett a gyümölcs-és a bortermelés volt számottevő. A falu növekedésének a háború utáni körzetesítés vetett véget. Liszót 1969-ben a Miklósfai, 1982-ben a Surdi Községi Közös Tanácshoz csatolták. A rendszerváltás után újból fejlődésnek indult a falu. Infrastrukturális ellátottságát jó állapotú villamos- és vízhálózat, korszerű telefon- és kábelhálózat jellemzi. Felújították a több mint százéves római katolikus és evangélikus templomot, 1995-ben pedig faluházat avattak, mely nagyobb családi ünnepeknek is otthont ad. Az épületben orvosi rendelő kapott helyet, illetve művelődési, sportolási, szórakozási lehetőség várja a lakosságot. Aközség 1991 óta önálló jegyzőség székhelye, képviselőtestületében Berke József pol-gármester, Sági József alpolgármester, valamint Godena József, Kütsön András, Smolcz Frigyes és Szörcsök József képviselő dolgozik. A cigány kisebbség szószólója az önkor-mányzatnál Orsós Zoltánné. A település fejlesztésének és közösségi életének társadalmi bázisa a Liszó Községért Alapítvány. Iskola a körzetesítés óta nincs a faluban, egy huszonöt férőhelyes óvodát azonban működtet az önkormányzati képviselőtestület. A sportélet a LISZÓ SE-ben zaj-lik. A horvát határ-hoz közeli kisköz-ség vonzerejét a szép természeti kör-nyezet adja. A tele-pülést erdőségek övezik, határát nyu-gaton szőlőhegyek zárják, a füves völ-gyekben tiszta vizű források táplálják a két nagyobb patakot. Liszó azokat a ven-dégeket várja, akik szeretik a csendet. Az új letelepedők kedvező feltételek-kel vásárolhatnak telkeket, házakat, heavi birtokokat. |
