Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Liszó szellemi értékei




A helység neve először 1296-ban tűnik fel a Hazai Okmánytárban, mint lakatlan terület: Terra Lyzou (Lizó), jelentése lapos, tar Zala megye földrajzi nevei című könyv gyűjtése szerint.
A Liszó történetét olvashatjuk a Zala megye kézikönyvében.

Az Anjou Okmánytár egyik oklevele szerint, 1332-ben a falu kápolnája, a Szent Brictius már megvolt. Liszó község a Hunyadiak korában is létezett. Úgy említődik, mint Iharos-Berénytől nyugatra eső település. Ezután hosszú ideig a régi falu helyén erdő, a mai település helyén puszta volt. 1718-19-ben öt evangélikus vend család kért és kapott menedéket gr. Draskovicsné Nádasdy Mária Magdolnától a szabadabb vallásgyakorlat reményében.

A betelepítések mértékéről és a község létszámának növekedéséről először egy helyi összeírásból, aztán az úrbéri jegyzékekből kapunk adatokat. A falu pontos létszámát viszont csak az 1784-85-ös országos népszámlálás adatai adják meg. Magyarországon az első népszámlálást II. József rendeletére, 1784 és 1787 között hajtották végre. A hivatalos magyar népszámlálások sorozata 1870-ben indult, azóta 10 évenként tartanak Magyarországon népszámlálást.

1727-ben 8 telkes jobbágy- és 14 zsellér-háztartást írtak össze. Az 1767-es úrbéri jegyzék 62 családfő nevét őrizte meg. Az 1784-85-ös népszámlálás adatai szerint a házak száma 77, a családoké 92, a népesség 529 főből állt.
A Magyar Nagylexikon adatai szerint 1910-ben 948-fő él, majd a Révai Lexikon szócikke szerint 1920-ban 882 fő, az Új Magyar Lexikon adatai szerint 1960-ban 720 fő, 1980-ban 535 fő, majd a Magyar Nagylexikon 1990-es adata 459 főt említ akik itt élnek.

1947-ben a községet Zala megyéhez csatolták, ezzel egyidőben megkezdődött a falu fejlődéséhez szükséges bekötőút építése. 1969-ben a Liszói tanácsot Miklósfához, majd 1982-ben Surdhoz csatolták.
A változások éve 1991, amikor községük önállósult. Először körjegyzőség, majd 1992-ben önálló jegyzőség alakult.

Gyurik Irén (1963-2002) egy tehetséges zalai költő volt aki rövid ideig élt a faluban. Megdorgált tudat címmel jelent meg verseskötete.
A másik tehtséges költő művésznevén Fa Ede Liszó szülötte. Lírai alteregója Vargovics Józsefnek Liszói Gyuricza József és Fa Ede.
Költeményeit rendszeresen közli a Pannon tükör kulturális folyóirat, legutóbb a 2008. 3-4.szám.
A költőhöz közel áll a néprajz, a falu mondáját is lejegyezte, mely itt olvasható.
Millennium évében emlékparkot és játszóteret avattak a falu nagy örömére.
A település honlapján a krónikaíró történelmi alapossággal írja le a község históriáját, melyet Vargovics József (Fa Ede) állított össze hosszas levéltári kutatómunka után.

További információkért a linkgyűjteményt érdemes felkeresni.

Kedves Látogatónk! Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy az alábbi címen jelezze:
galerzsebet(kukuc)nagykar(ponthu)
Gál Erzsébet
 
/1